Indul a Bakterház!

Tulipán

INDUL A BAKTERHÁZ!

Avagy :

Soha ne hidd el másoknak, hogy kevesebb vagy annál,

mint akinek valójában születtél!

Biztos vagyok benne, hogy sokan emlékeznek még az Indul a Bakterház című nagy sikerű magyar filmre, annak is a végére. Amikor is jó sok nevetős jelenet után a végére elszabadult az a bizonyos gombócos pokol. A mindenkiből kiszakadt indulat csak úgy dobta - vágta, repítette, a másik ember felé azokat a bizonyos hatalmasra meggyúrt gombócokat. Arc, szem, fül és a többi testrész sem maradt szárazon. De még a kamera sem.:)

 

Engedd most meg nekem, hogy jelképesen kiemeljem a fenti képből ezeket az előre gyártott, egymás felé dobált gombócokat és áthelyezzem az alábbi gondolataim közé. Aminek címe most már ez lesz:

Soha ne hidd el másoknak, hogy kevesebb vagy annál, mint akinek valójában születtél!

 Az előbb felelevenített jelenetből képletesen átvett, ingerültséggel dobált gombócok fogják jelképezni itt most azokat az indulat - bombákat, amiket az emberek szoktak kilövöldözni magukból embertársaik felé bántás céljából.

De előtte még arról szeretnék írni, szerintem miért is értékes az Emberi Lény. Belegondoltál -e már abba, hogy amikor elvágtad az ujjad, mi volt az a titkos erő, titkos tudomány ami segítette összeforrasztani? Mi volt az a fenséges erő, amivel  - anélkül, hogy oda figyeltél volna - önműködően lenavigálódott gyógyulásod? Mi az a belső titok benned és bennünk, ami minden nap veled és velünk van, minden nap érted és értünk van, és minden nap, minden másodpercben számíthatsz és számíthatunk rá, hisz még szólnod, szólnunk sem kell, hogy „ - Figyelj már légyszi, mert meló van! Lebibisedett az ujjam, össze kellene forrasztanod! És azt a molekulát oda szállítsd, ezt a programot meg azzal a bizonyos vegyülettel indítsd majd be! És figyelj majd arra is, mert a C vitaminból most kevesebb van a szervezetben! " Nem kell szólnunk  egyikőnknek sem, mert valami magasabban fejlett tudatosságnak köszönhetően önmagát működteti a szervezetünk!

Vagy elgondolkoztál – e már azon is, hogy a tested minden sejtje miért tudja összehangoltan venni a riasztást, ha arra szükség van? Mintha mindegyik sejtünknek egyéni tudata lenne! / A kutatók már rájöttek arra, hogy ez bizony így is van! / :)
Tudósok milliói több száz éve sem tudták megfejteni azt a bonyolultnak látszó csodát, aki igaz valójában maga az Ember. Te, én, és mi! Tehát még maga az Ember sem tudta megfejteni csodálatos önmagát!  Olyan rafináltan, nagyon – nagyon magas tudatossággal, bölcsességgel és tudománnyal lettünk megszerkesztve Emberként, amiért minden nap hálásnak kellene lennünk. Ehelyett mit csinálunk? Hát persze, hogy a legrosszabbat.

Nem hisszük el magunkról, hogy két lábon járó Értékes Lények vagyunk!

Persze vagyunk már egy páran, sőt egyre többen olyanok, akik kezdenek erre a csodára ráébredni. De úgy ráeszmélni, hogy közben tisztelik a másik ember létezését is, hisz itt már a szív teréből kezd kibontakozni az Ember, nem pedig az ego teréből...A Földünket folyamatosan elérő magasabb rezgések is már ezt a folyamatot kezdik beindítani.
A teljes kibontakozásig viszont ezekben a pocsolya - tisztító időkben kell a helyünket megtalálni, amiben még bizony jobban begyorsul az indulat - gombócok egymás fejéhez való vagdosása. Pont, mint az Indul a Bakterház című film végén. Össze is omlott belé a Bakterház, a benne lévőkről nem is beszélve. Mert, hogy ez az egóból dobálós út pontosan ide visz, vagyis le az összeomlásba nem pedig fel a Paradicsomba.
Akik kezdenének már erre ráébredni, és ki akarnának már szállni ebből a hajigálós buliból, bizony van úgy sokszor, hogy visszahúzzák őket. Még jobban megdobálják előre begyúrt kisebb - nagyobb gombóc -bombákkal, nehogy elfelejtse, hogy neki sem szabad emlékeznie. Én azt vallom, hogy ezeknek a visszahúzó embereknek is helyük van közöttünk, mert hisz közben nagyon is segítenek bennünket az utunkra rátalálni. ” - Én ilyen biztos nem akarok lenni! Köszönöm, hogy negatív példáddal megmutatod ezt nekem! És azt is jól tudom, hogy aki  lenyom másokat azért teszi, mert önmaga nagyságát ebben leli..."

 Ha például te az vagy, akinek elege lett mások feléd repített gombócaiból, legyen ez a családodban férjként, feleségként, vagy testvéri kapcsolatban, vagy mondjuk a munkahelyeden, egyet értesz -e azzal, hogy pont itt van az ideje annak, hogy kiállj végre magadért és

ne engedd meg másoknak ezentúl, hogy kevesebb legyél annál, mint akinek valójában születtél! :))


És a másik oldalnak is köszönjük szépen, hogy vannak, de ezentúl legyenek szívesek azokkal dobálózni, akik szintén imádják ezt a gombóc hajigálós bulit! A saját életemből tudom, hogy addig, amíg ez a leszakadni akaró döntés nincs meghozva ott bent, legbelül kőkeményen, határozottan, szinte felkiabálva az ég felé, addig marad minden a régiben. A Szabad Akarat nevű univerzumi Törvény pedig nem vicc! Addig nem változik meg a téma, amíg nem kiáltod világgá, hogy ezennel itt a vége, többet ebből az indulat - gombóc buliból nem kérek!

Miközben leszakítod láncaidat és a Nap felé emeled végre eddig porba néző, most már viszont szabadságodtól ragyogó arcodat!! :))

És elkezded szépen magadat is megszeretni.. Igen, ez egy belső munka, mert hisz semmi nem jön magától, de kit szeressünk meg először, ha nem azt a csodát, akinek valójában megszülettünk! :))


Sok szeretettel:

Hegedűs Szidónia

Író, Coach


Legutóbbi cikkeim:

aranykorra banner

  • Cikkmegtekintések száma: 332078