Megbocsájtás, mint sziklából való vízfakasztás

Havasu vízesés

Megbocsájtás, mint sziklából való vízfakasztás

Megbocsájtani szerintem olyan tett, mint amikor a sziklából vizet fakasztunk. Vagyis megpróbálható, viszont nem könnyű, de érdemes. :)
És nem csak megpróbálható, hanem aki jót szeretne magának a továbbiakban, az jól teszi, ha meg is valósítja, mert nem lehetetlen. De mivel ennek a tettünknek a nehézsége mint mondtam kb. a sziklából való vízfakasztással egyenértékű, ezért a nyeresége is hasonlóan csodás jó dolgokkal jár. Mint például a nyugalom, béke, harmónia. / Valamit valamiért! / Ez a jutalma annak, aki meg tudja ugorni régi önmagát "már nem haragszom rád" - ügyileg.

 


Ezzel a "haragszom rád" bulival - ne szépítsük a dolgot - szerintem mindannyiunk meg van "áldva". Van aki jobban, és van aki kevésbé. Attól függ, ki mennyi elvárással dolgozik a mindennapjaiban a másik felé mert, hogy a kettő az bizony kézen fogva jár. De, hogy még egy kicsit ne legyen olyan egyszerű, szeretném elmondani, hogy az elvárásaink bizony a hasznunkat is szolgálhatják. Sőt! Céljaink építésénél kifejezetten jól jönnek. Szóval ebben a dzsumbujban az jár jól, aki arra is szán időt a nap 24 órájában, hogy kezdi megérteni a dolgok magasabb összefüggését is. Ez azonban új ismeretek megszerzése nélkül nehezen fog menni, kivéve, ha már megvilágosodottan születik az ember. :)


Azt már sokunk tudja itt a 21.században, hogy Földünk a szabad akarat bolygója is egyben. Ezért sok féle Lény jön ide emberruhába öltözve megtapasztalni az Egység helyett a dualitást. Milyen elkülönültnek lenni, milyen a Teremtőtől eltávolodni, és milyen az, amikor erre ismét ráébredünk. Vagyis, milyen jó ismét önMAGunkban megtalálni a Teremtőt. Ennek az igen csavaros és furfangos hosszú útnak egyik eszköze a " Miért nem felel meg az egyik ember a másik ember elvárásainak?" című tudatosság fokozó társasjáték. Mert, hogy ha hiszed, ha nem, magasabb szemszögből igenis erről van szó. De úgy is mondhatnám, hogy " minden értünk van és rólunk szól", ahogy azt a honlapom első oldalán is olvashatod mottóként.


Amikor én próbáltam megbocsájtani valakinek, aki elbánt velem az én hitrendszerem szerint még anno, szóval emlékszem mit össze nem próbálkoztam magamra erőltetni irányába a szeretetet, megbocsájtást. De csak megmaradt bennem a harag. Sehogy nem akart eltávozni, hisz akkor még régebben nem voltak ilyen nyílt pályák az ezotériában tanulás -ügyileg. Csak tudtam, hogy a harag érzése az egyedül nekem nem tesz jót, mert hogy a másiknak erről fogalma sincs. És nem ő turbóztatja magában, hanem én turbóztatom magamban irányába ezt az erős negatív energiákat kisugárzó érzést. Az a bizonyos japán tudós pedig még le is fotózta mit tesz a sejtjeinkkel, ha rosszra gondolunk, és mit, ha pedig jóra. Szóval, nem tudom, ki hogy van vele, de nekem nem használt, ha csak úgy ültő helyemben meg akartam bocsájtani.

Nekem az használt, amikor megértettem magasabb összefüggéseiben a dolgok menetét. Megértettem, hogy mindenki, akivel kisebb, hosszabb időre összefutunk, vagy az Anyánk, Apánk mind a mi választásaink. Kitől azt kell megtanulnunk, milyen az, amikor a másik részeg, vagy milyen az, amikor a másik beronthat a terünkbe, mert nincs belső tartásunk a NEM kimondásához, és hogy akkor itt az alkalom, gyakoroljuk neki köszönhetően, stb. Tehát, ha az az elvárásunk, hogy az illető igenis tisztelje saját terünket, de ő ennek ellenére mégis csak beront, akkor a vele szemben kifejtett haragunk akkor fog igazán köddé válni, ha megértjük benne a magasabb szempontú tanítást, amit nekünk szánt a Teremtő, hogy általa még jobbak és bölcsebbek lehessünk.

És van még egy ennél is fontosabb!! Ha nem a legfontosabb!!! Magunknak, saját Lényünknek, emberi mivoltunknak MEGBOCSÁJTANI!!!! MEGBOCSÁJTANI MINDENÉRT, amit alacsonyabb tudatosságunkban, beszűkült látásmódunkkal bevettünk a fejünkbe magunkról, hogy nem vagyunk elég jók, elég szépek, elég okosak, elég ügyesek! Milyen baromság ez az egész! Hisz egész életünkben, és a többi életünkben is azért jöttünk, hogy folyamatosan fejlődhessünk, minden nappal bölcsebbekké, okosabbakká, tanultabbakká válhassunk! Nekünk inkább azt kellene mondogatnunk magunknak, hogy nem baj Édesem! Holnap majd ügyesebb leszel, szurkolok Neked, vagyis magamnak, hisz mi egy tip -top verzió vagyunk!!:))) Így a HUMOR máris felemeli az embert. Azt tudtad, hogy a HUMOR a MESTEREK sajátossága? És aki így meg tud bocsájtani önmagának, annak tutira menni fog a másik embertársának szóló megbocsájtás is. És amikor legördül az " ÉLET SZÍNJÁTÉKA" nevű darabunk után a függöny, boldogan öleljük át majd egymás lelkét , miközben elnézést kérünk, ha netalán az egyik közös darabunkban kicsit erősen hitelesre sikerült volna a színészi alakításunk. De reméljük sokat segítettünk neki a magasabb lépcsője megugrásában! És köszönjük az ő munkáját is a mi emelkedésünkben :)))

Sok szeretettel tőlem neked:

Hegedűs Szidónia
Író, Coach


Legutóbbi cikkeim:

aranykorra banner

  • Cikkmegtekintések száma: 332116